|
1 készlet (10 fiola)
| Mennyiség: | |
|---|---|
▎ Glutation Research
Mi a glutation kutatási háttere?
A glutation felfedezése és szerkezeti meghatározása: 1888-ban fedezték fel először a glutationt az élesztőben. 1921-ben a tudósok tovább határozták meg kémiai szerkezetét. Ez egy tripeptid, amely glutaminsav, cisztein és glicin kondenzációjával jön létre peptidkötéseken keresztül.
Az élő szervezetekben betöltött fontos szerepének felismerése: Az 1930-as évek óta az emberek fokozatosan felismerték, hogy a glutation számos fontos funkciót tölt be az élő szervezetekben. Részt vesz a sejten belüli redox reakciókban, kulcsszerepet játszik az intracelluláris környezet stabilitásának megőrzésében és a sejtek oxidatív károsodásokkal szembeni védelmében. Ugyanakkor fontos szerepet játszik az olyan élettani folyamatokban is, mint az aminosav transzport és az enzimaktivitás szabályozása. Ezek a felfedezések elméleti alapot teremtettek a glutation alkalmazásához az orvostudományban.
Az orvosi alkalmazási igények által vezérelt források kutatása: A glutation élettani funkcióival kapcsolatos kutatások elmélyülésével egyre hangsúlyosabbá vált a glutation lehetséges alkalmazási értéke az orvostudományban. Különféle betegségek kezelésére használják, például máj- és szembetegségek kezelésére, valamint antioxidánsként is használható. Annak érdekében, hogy kielégítsék a glutation iránti nagy keresletet a klinikai alkalmazásokban, a kutatók elkezdték a hatékony és stabil glutationforrások feltárását szentelni, ami elősegítette a források mélyreható kutatását.
Mi a glutation hatásmechanizmusa?
1. Antioxidáns hatás
A glutation (GSH) egy hatékony antioxidáns, amely részt vesz a sejtek antioxidáns védekező rendszerében. Közvetlenül reagálhat reaktív oxigénfajokkal (ROS), például hidrogén-peroxiddal (H2O2), és ártalmatlan anyagokká redukálhatja azokat (Reddy V N. 1990; Sinha R, 2018). Például a glutation-redox cikluson keresztül a glutation reakcióba lép H2O2-vel és vízzé alakítja, ezáltal megvédi a sejteket az oxidatív károsodástól. Ebben a folyamatban a glutation oxidált glutationná (GSSG) oxidálódik, de a sejtben lévő glutation-reduktáz vissza tudja redukálni a GSSG-t GSH-vá, fenntartva a sejt antioxidáns kapacitását.
A glutation képes megvédeni a sejtmembránon lévő -SH csoportokat is, amelyek fontos szerepet játszanak a kationtranszportban és a membrán permeabilitásában. A membrán -SH csoportok csökkent állapotának fenntartásával a glutation segít fenntartani a sejtmembrán stabilitását és normál működését [1].
2. Méregtelenítő hatás
A glutation fontos szerepet játszik a méregtelenítési folyamatban. A méreganyagokhoz kötődve nem mérgező vagy alacsony toxikus vegyületeket képezhet, és elősegítheti azok kiürülését a szervezetből. Például a májban a glutation különféle káros anyagokhoz kötődik, és az epével vagy a vizelettel ürül ki a szervezetből, megvédve a májsejteket a méreganyagok károsodásától. A máj az emberi szervezet fő méregtelenítő szerve, és a glutation szerepe döntő fontosságú benne.
3. Hatás az immunrendszerre
A glutation fontos szerepet tölt be az immunsejtekben. Makrofágokban, természetes ölősejtekben és T-sejtekben például szabályozhatja a sejtaktivációt, az anyagcserét, a megfelelő citokinfelszabadulást, a redox aktivitást és a szabad gyökök szintjét [2] . Az immunsejtek kulcsszerepet játszanak a kórokozók elleni küzdelemben és a szervezet egészségének megőrzésében. A glutation fokozza a szervezet immunképességét azáltal, hogy szabályozza e sejtek működését.
A glutation stabilizálja a redox aktivitást, a citokinprofilt Th1-típusú válasz felé tolja el, és fokozza a T-limfociták működését, így fontos immunmoduláló és antioxidáns szerepet tölt be [2] . A Th1-típusú citokinek főként a kórokozók, például vírusok, baktériumok és tumorsejtek elleni sejtes immunválaszban vesznek részt. A glutation fokozza a szervezet immunvédelmi képességét a citokinek egyensúlyának szabályozásával.
4. Szerep a reproduktív rendszerben
A glutation fontos szerepet játszik az emlősök hím és női csírasejtjeiben, valamint az embrionális fejlődés korai szakaszában. A férfi és női ivarsejtekben a GSH részt vesz ezeknek a sejteknek az oxidatív károsodástól való megvédésében [3] . Például a spermatogenezis során a glutation koncentrációja fokozatosan csökken, a petesejtek érése során pedig a glutation szintézisét a gonadotropinok szabályozzák, és a koncentrációja is változik. A glutation a petesejtek meiotikus orsójának morfológiájának fenntartásával is összefügg. A megtermékenyítést követően pozitív szerepet játszik a hím pronucleus kialakulásában és a korai embrió fejlődésében a blasztociszta stádiumig. Emellett a kumuluszsejtek a glutation szintézisében is fontos szerepet játszanak.
Melyek a glutation alkalmazásai?
1. Alkalmazás alkoholos májbetegségben
Az alkoholos májbetegség (ALD) egy súlyos betegség, amelyet súlyos oxidatív stressz jellemez. A krónikus alkoholfogyasztás oxidatív stresszt és gyulladást válthat ki, károsíthatja a májsejteket. A glutation (GSH), egy tiolcsoportot tartalmazó γ-glutamil-ciszteinil-glicinből álló tripeptid, részt vesz a redox reakciókban, és a sejtekben a fő szabad gyökfogó. A májban a GSH koncentrációja viszonylag magas, de az ALD-ben szenvedő betegeknél endogén szintje csökken, ami súlyosbítja az állapotot.
A GSH intravénás kiegészítése jó hatást mutatott az ALD-ben szenvedő betegeknél, mivel képes javítani a májfunkciót és csökkenteni a fibrózismarkereket [4].
2. Szerepe az öregedés késleltetésében
Egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos, párhuzamos, háromkarú, egészséges nőkön végzett vizsgálatban a melanin index és az ultraibolya foltok a GSH-t vagy GSSG-t szedő alanyok arcán és karjain gyakran alacsonyabbak voltak, mint a placebocsoportban. Egyes területeken a GSH-t szedő alanyok ráncai szignifikánsan csökkentek, és a placebo csoporthoz képest a GSH és GSSG csoport bőr rugalmassága növekedési tendenciát mutatott. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a glutation pozitív hatással van a bőr öregedésének késleltetésére [5].
2. Alkalmazás Parkinson-kórban
A Parkinson-kór (PD) egy neurológiai rendellenesség. A kutatások azt mutatják, hogy a glutation (GSH) bizonyos terápiás hatással lehet a PD-re. Több adatbázisban végzett szisztematikus keresés és metaanalízis során kiderült, hogy statisztikailag szignifikáns különbség volt az Unified Parkinson's Disease Rating Scale (UPDRS) III-ban a GSH és a kontrollcsoport között, és szignifikáns különbség volt a glutation-peroxidázban is. Nem volt azonban statisztikailag szignifikáns különbség a két csoport között az UPDRS I és UPDRS II pontszámok és mellékhatások tekintetében. Ezenkívül az alcsoport-elemzés azt mutatta, hogy a dózis (300 mg vs 600 mg) az UPDRS III-at befolyásoló tényező volt. Ez azt jelzi, hogy a GSH kismértékben javíthatja a PD motoros pontszámait anélkül, hogy növelné a nemkívánatos események előfordulását [6].
3. Alkalmazása szív- és érrendszeri betegségekben
Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése: A szív- és érrendszeri betegségekben, mint például a koszorúér-elzáródás, a hipertóniás szívbetegség és a stroke, számos kardiovaszkuláris patológia oxidatív stresszállapotot generál kialakulása során, ami a betegek állapotának romlásához vezet, ami a reaktív oxigénfajták (ROS) és a reaktív nitrogénfajták (RNS) képződésével függ össze. A redukált glutation (GSH), mint fontos antioxidáns, részt vehet a hatóanyagok oxidációja elleni küzdelemben. A GSH a szívben és a májban szintetizálódik, és nagy jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri betegségek káros ROS-hatásainak megelőzésében vagy csökkentésében [7].
Szív- és érrendszeri betegségekben: A keringő glicin alacsonyabb szintje szív- és érrendszeri betegségekhez (CVD) társul. Tanulmányok kimutatták, hogy a glicin hiánya fokozza az érelmeszesedés kialakulását, míg a glicin-kiegészítés gyengíti azt. A DT-109 egy glicin alapú vegyület, kettős lipid-/glükóz-csökkentő tulajdonsággal, és jelentős védőhatással rendelkezik az érelmeszesedés ellen. Szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegeken, érelmeszesedésben szenvedő egereken és makrofágokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a glicin patogén szerepet játszik az érelmeszesedésben, és a glicin alapú kezelés a glutation bioszintézis indukáló antioxidáns hatása révén enyhítheti az érelmeszesedést [8].
Forrás:PubMed [8]
4. Alkalmazása szembetegségek megelőzésében és kezelésében
Szürkehályog megelőzése és kezelése: A szemészetben a glutation alkalmazható a szürkehályog megelőzésére és kezelésére. A kutatások azt mutatják, hogy a szürkehályog előfordulása szorosan összefügg a lencse oxidatív károsodásával. Antioxidánsként a glutation csökkentheti az oxidatív károsodás hatását a lencsesejtekre, és fenntarthatja a lencse normál működését. Például egy tanulmányban glutationt tartalmazó szemcseppeket használtak szürkehályogos betegek kezelésére, és azt figyelték meg, hogy a betegek lencse opacitásának mértéke csökkent, látásuk bizonyos mértékig javult [9].
A retinopátia megelőzése és kezelése: A retinopátia gyakori szembetegség, és előfordulása olyan tényezőkkel függ össze, mint az oxidatív stressz és a gyulladásos válasz. A glutation antioxidáns hatása révén csökkentheti a retinaszövet oxidatív károsodását, gátolja a gyulladásos választ, és ezáltal védi a retina sejtjeit. Ezen túlmenően a glutation elősegítheti a retinasejtek metabolikus működését és fokozhatja a retina önjavító képességét [9].
5. Alkalmazása sclerosis multiplexben
A sclerosis multiplexben a neuronok degenerációja az oxidatív stresszhez kapcsolódik. A dimetil-fumarát (DMF) hatékony orális kezelési lehetőség, amelyről bebizonyosodott, hogy csökkenti a betegség aktivitását és progresszióját a relapszusos-remittáló sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél. A DMF aktiválhatja a transzkripciós faktor, az eritroid 2-vel kapcsolatos nukleáris faktor 2-es faktort (NRF2), ami a fő celluláris antioxidáns glutation (GSH) szintézisének növekedéséhez vezet, és jelentős neuroprotektív hatást fejt ki in vitro. Tanulmányok kimutatták, hogy a DMF valóban indukálja a glutation-reduktázt (GSR), növelve a glutation újrahasznosítását a GSR indukálásával [10].
6. Alkalmazása Alzheimer-kórban
Az Alzheimer-kórban az amiloid β peptidet (Aβ) tartják az Alzheimer-kór (AD) egyik fontos okozójának. A ferroptózis az oxidatív sejthalál újonnan felismert mechanizmusa, amely szorosan kapcsolódik az AD-hez. A tetrahidroxi-stilbén-glükozid (TSG) jótékony hatással van a tanulásra és a memória enyhítésére AD és idős egérmodellekben. Tanulmányok kimutatták, hogy a TSG ellenáll az idegsejtek Aβ által okozott neurotoxikus halálának azáltal, hogy szabályozza a ferroptózissal kapcsolatos fehérjéket és enzimeket APP/PS1 egerekben, enyhíti a sejtes oxidatív stresszt és a gyulladásos károsodást, valamint elősegíti a GSH/GPX4/ROS és Keap1/Nrf2/ARE jelátviteli útvonalak aktiválását. Ezenkívül a TSG csökkenti a ferroptózissal kapcsolatos markerek expresszióját és fokozza az oxidatív stresszel szembeni ellenállást [11].
7. Légúti betegségek adjuváns kezelése
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) adjuváns kezelése: Krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegeknél a légúti gyulladás és az oxidatív stressz fontos tényezők, amelyek a betegség progressziójához vezetnek. A glutation enyhítheti a légúti gyulladást, és antioxidáns hatása révén javítja a légzőrendszer működését. Képes megkötni a légutakban lévő szabad gyököket, csökkenti az oxidatív stressz okozta károkat a légúti hámsejtekben, ezáltal enyhíti a légúti gyulladást. Ezenkívül a glutation szabályozhatja az immunrendszer működését és fokozhatja a szervezet ellenálló képességét a kórokozókkal szemben [12].
8. Alkalmazása szigetbetegségekben
A glutation-reduktázt és a glutation-peroxidázt szigetbetegségben szenvedő és cukorbetegek szérumában értékelték. A kutatások azt mutatják, hogy ebben a betegségben az oxidánsok és az antioxidánsok arányának kiegyensúlyozatlansága összefügghet az állapottal, és a konkrét mechanizmust még tovább kell vizsgálni [13]..
Következtetések
Glutaminsavból, ciszteinből és glicinből álló tripeptid vegyületként a glutation számos kulcsfontosságú szerepet játszik az élő szervezetekben, mint például az antioxidáns, a méregtelenítés, az immunrendszer szabályozása és a reproduktív rendszerre gyakorolt hatás. Felfedezése óta, a kutatások elmélyülésével az orvostudományi alkalmazási értéke folyamatosan előtérbe került, pozitív hatásokat mutatva számos betegség, például alkoholos májbetegség, Parkinson-kór, szív- és érrendszeri betegségek, szembetegségek kezelésében vagy megelőzésében. Bár az alkalmazási mechanizmusok bizonyos vonatkozásai és egyes betegségekben betöltött szerepének részletei még további feltárásra várnak, a glutation nagy jelentőséggel bír a szervezet egészségének megőrzésében, valamint a betegségek megelőzésében és kezelésében.
A szerzőről
A fent említett anyagokat a Cocer Peptides kutatta, szerkesztette és összeállította.
Tudományos folyóirat szerzője
Rom O több tekintélyes intézménnyel, köztük a Louisiana Állami Egyetem Shreveport-i Egészségtudományi Központjával, a Louisianai Állami Egyetemi Rendszerrel, a Pittsburghi Egyetemmel és a Michigani Egyetemmel is kapcsolatban álló kiváló kutató. Munkásságát olyan figyelemre méltó entitásokhoz kötték, mint Lsuhs Shreveport és a Michigan Med, ami tükrözi aktív szerepvállalását jelentős tudományos és orvosi környezetben.
Rom O kutatási érdeklődési köre a témakategóriák széles körére terjed ki. Szakértelme a szív- és érrendszer és a kardiológia, a hematológia, az endokrinológia és metabolizmus, a biokémia és molekuláris biológia, valamint a gasztroenterológia és hepatológia területén található. Pályafutásával ezekre a bonyolult tanulmányi területekre összpontosított, és hozzájárult a tudás és a megértés fejlődéséhez az orvostudomány ezen kritikus ágain. szerepel az idézetben [9].
