Írta: Cocer Peptides 
27 nappal ezelőtt
AZ EZEN WEBOLDALON NYÚJTOTT MINDEN CIKK ÉS TERMÉKINFORMÁCIÓ KIZÁRÓLAG INFORMÁCIÓTERJESZTÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLRA SZOLGÁL.
Az ezen a weboldalon található termékek kizárólag in vitro kutatásra szolgálnak. Az in vitro kutatást (latinul: *üvegben*, jelentése üvegedényben) az emberi testen kívül végzik. Ezek a termékek nem gyógyszerek, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) nem hagyta jóvá, és nem használhatók bármilyen egészségügyi állapot, betegség vagy betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására. A törvény szigorúan tilos ezeknek a termékeknek az emberi vagy állati szervezetbe bármilyen formában történő bejuttatását.
Áttekintés
A növekedési hormon hiánya (GHD) egy növekedési és fejlődési rendellenesség, amelyet a növekedési hormon (GH) elégtelen szekréciója vagy diszfunkciója okoz. A GH, egy peptid hormon, amelyet az agyalapi mirigy elülső része választ ki, döntő szerepet játszik a gyermekek növekedésében és fejlődésében. A peptidpótló terápia, mint a GHD elsődleges kezelése, széles körben elterjedt a klinikai gyakorlatban.
1. ábra A növekedési hormon és más hormonok hatása a csontokra.
A növekedési hormon élettani funkciói
(1) A növekedés és fejlődés előmozdítása
Csontváz növekedés: A GH közvetlenül hat a csontok növekedési lemezeire, serkenti a porcsejtek proliferációját és differenciálódását, elősegíti a porcmátrix szintézisét és meszesedését, ezáltal elősegíti a longitudinális csontnövekedést. Például a hosszú csontok növekedése során a GH elősegíti az epifízis porcsejtek folyamatos osztódását, növeli a porcsejtek számát, és ezáltal elősegíti a csont megnyúlását.
Szervnövekedés: A GH elősegíti a különböző szövetek és szervek növekedését az egész testben. Serkenti az izomsejtek szaporodását és a fehérjeszintézist, növeli az izomtömeget; elősegíti a belső szervek, például a máj és a vese növekedését és fejlődését, fenntartva normál működésüket. Például az izomszövetben a GH fokozza a releváns gének expresszióját, elősegítve az izomrostok növekedését és hipertrófiáját.
(2) Az anyagcsere-folyamatok szabályozása
Glükóz metabolizmus: A GH által a glükóz metabolizmus szabályozása viszonylag összetett. Gátolhatja a perifériás szövetek felvételét és a glükóz felhasználását, ami megemelkedett vércukorszinthez vezet; elősegítheti a máj glikogén lebontását is, tovább növelve a vércukorszintet. A hosszú távú GH hatás közvetve fokozhatja az inzulinérzékenységet az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szekréciójának elősegítésével, ezáltal csökkentve a vércukorszintet.
Zsíranyagcsere: A GH elősegíti a zsírlebontást, növeli a szabad zsírsavak felszabadulását, hogy energiát biztosítson a szervezet számára. Csökkenti a zsírszövet felhalmozódását is, segít fenntartani a normál testzsíreloszlást. Egyes tanulmányok szerint a növekedési hormon hiányában (GHD) szenvedő gyermekek testzsírtartalma jelentős csökkenést tapasztalt a GH-pótló terápia után, ami szorosan összefügg a GH zsíranyagcserét elősegítő szerepével.
Fehérje anyagcsere: A GH a fehérjeszintézis fontos szabályozója. Elősegíti az aminosavak sejtekbe jutását, gyorsítja a fehérjeszintézist, gátolja a fehérjelebontást, ezáltal növeli a szervezet fehérjetartalmát. A gyermekkori növekedés és fejlődés során ez a hatás segít fenntartani a szövetek, például az izmok és a csontok normál növekedését és helyreállítását.
Növekedési hormon hiány gyermekeknél
(1) Patogenezis
Veleszületett tényezők: Egyes GHD-betegeket genetikai tényezők okozzák. Bizonyos génmutációk hatással lehetnek a GH szintézisére, szekréciójára vagy cselekvési folyamataira. A gyakori genetikai hibák közé tartoznak a növekedési hormon gén (GH1) mutációi, amelyek a GH szintézis károsodásához vezethetnek; az agyalapi mirigy fejlődésével kapcsolatos gének mutációi, mint például a PROP1 és a POU1F1, befolyásolhatják az agyalapi mirigy elülső részének normális fejlődését, ami elégtelen GH-szekréciót eredményez.
Szerzett tényezők: A szerzett tényezők, például agydaganatok, fertőzések és traumák szintén GHD-t okozhatnak. Az agydaganatok, mint például a craniopharyngiomák, összenyomhatják az agyalapi mirigyet vagy a hipotalamust, ami befolyásolja a GH-szekréciót; az intrakraniális fertőzések, mint például az agyvelőgyulladás vagy az agyhártyagyulladás, károsíthatják az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz neuroendokrin sejtjeit, ami rendellenes GH-szekrécióhoz vezethet; a fejsérülések, különösen az agyalapi mirigy szárának vagy a hipotalamusznak a károsodásával járó sérülések, szintén megzavarhatják a GH-szekréció szabályozási folyamatait, ami GHD-hez vezethet.
Idiopátiás faktorok: A GHD-s betegek egy részének nincs azonosítható oka, és idiopátiás GHD-sek közé sorolják őket. Ezeknél a betegeknél előfordulhatnak enyhe eltérések a hipotalamusz-hipofízis működésében, de ezek a rendellenességek nem elég súlyosak ahhoz, hogy végleges diagnózist indokoljanak. Jelenleg úgy gondolják, hogy az idiopátiás GHD összefüggésbe hozható a hipotalamusz neurotranszmitterének vagy a neuro-szabályozó funkciójának zavaraival.
(2) Klinikai megnyilvánulások
Növekedési retardáció: Ez a GHD legszembetűnőbb klinikai megnyilvánulása. A gyermek magassági növekedési üteme lényegesen lassabb, mint a társaké, éves növekedési üteme gyakran kevesebb, mint 5 cm. Az életkor előrehaladtával a gyermek magasságkülönbsége fokozatosan növekszik, és egyre nyilvánvalóbbá válik az alacsony termet. Például, míg a normál gyermekek körülbelül 5-7 cm-t nőnek évente a pubertás előtt, a GHD-s betegek csak 2-3 cm-t nőhetnek.
Arányos testfelépítés: Bár a GHD-s gyermekek alacsony termetűek, testfelépítésük jellemzően arányos. Ez eltér a családi alacsony termettől, ahol a gyerekek aránytalanul hosszú végtagot mutathatnak. A GHD-s gyermekek arckifejezése gyakran gyermeki, viszonylag nagy fejük, ami aránytalan a testméretükhöz képest. Egyes GHD-s gyermekeknél metabolikus rendellenességek is jelentkezhetnek, például megnövekedett testzsírszázalék és csökkent izomtömeg; egyeseknél késleltetett szexuális fejlődés tapasztalható, amelyet a pubertás késleltetett kezdete és a másodlagos szexuális jellemzők késleltetett fejlődése jellemez; emellett a GHD-s gyermekeknek neurológiai problémái is lehetnek, például tanulási nehézségekkel és figyelemzavarokkal, amelyek a növekedési hormon neurológiai fejlődésre gyakorolt hatásával kapcsolatosak.
(3) Módszerek
Laboratóriumi vizsgálatok
Növekedési hormon stimulációs teszt: Mivel a GH impulzusokban választódik ki, a GH szintjének mérésére szolgáló véletlenszerű vérminta nem tükrözi pontosan a GH szekréciós állapotát. Ezért növekedési hormon stimulációs tesztre van szükség. Az általánosan használt stimuláló gyógyszerek közé tartozik az inzulin, az arginin és a klonidin. A stimuláló gyógyszer beadásával megfigyelhető a GH szekréciós válasz. Általában a 10 μg/l alatti GH-csúcs részleges GH-hiányt, az 5 μg/l alatti GH-csúcs pedig teljes GH-hiányt jelez.
Inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) és inzulinszerű növekedési faktor kötő fehérje-3 (IGFBP-3) mérése: Az IGF-1 és IGFBP-3 szintje szorosan összefügg a GH szekrécióval, és viszonylag stabil, nem befolyásolja a pulzáló szekréció. GHD-s gyermekeknél az IGF-1 és IGFBP-3 szintje jellemzően az életkoruknak megfelelő normál tartomány alatt van. Az IGF-1 szintjét olyan tényezők is befolyásolják, mint az életkor és a tápláltsági állapot, ezért ezeket a diagnózis során átfogóan figyelembe kell venni.
Peptidpótló terápia
Gyógyszer kiválasztása növekedési hormon helyettesítő terápia számára
Rekombináns humán növekedési hormon (rhGH): az rhGH jelenleg a legszélesebb körben használt peptid gyógyszer a GHD kezelésére a klinikai gyakorlatban. Génsebészeti technológiával állítják elő, aminosav-szekvenciája megegyezik a természetes GH-éval. Az rhGH különféle kiszerelésekben áll rendelkezésre, beleértve a fagyasztva szárított por injekciókat és vízalapú injekciókat. Egyes tanulmányokban a rekombináns humán növekedési hormon vizes oldatok alkalmazása a GHD-s gyermekek kezelésére jó terápiás eredményeket hozott, és jelentősen megnövelte a betegek magasságának növekedési ütemét.
Hosszan ható növekedési hormon: A betegek együttműködésének javítása érdekében hosszú hatású növekedési hormont fejlesztettek ki. A hosszú hatású növekedési hormonokat az rhGH kémiai módosításával állítják elő, hogy meghosszabbítsák felezési idejét a szervezetben, ezáltal csökkentve az injekciók gyakoriságát. A polietilénglikollal módosított rekombináns humán növekedési hormon (PEG-rhGH) hetente csak egy injekciót igényel, ami jelentősen csökkenti a betegek injekciós terheit. A PEG-rhGH hasonló hatékonyságot és biztonságosságot mutat, mint a napi rhGH injekciók GHD-s gyermekek kezelésében.
Kutatási előrehaladás más peptidgyógyszerekkel kapcsolatban: Az rhGH és hosszan ható hatású készítményei mellett számos új peptid gyógyszer fejlesztése folyik jelenleg. Például bizonyos peptidanyagok, amelyek elősegítik a GH szekrécióját vagy fokozzák a GH hatását, a GHD új kezelési lehetőségeiként jelenhetnek meg.
(2) A kezelés eredményei
Magassággyarapodás: A magassággyarapodás a legközvetlenebb mutató a növekedési hormonpótló terápia hatékonyságának értékeléséhez. A gyermek magasságának rendszeres mérésével, a testmagasság növekedési ütemének kiszámításával, valamint a kezelés előtti szintekkel való összehasonlításával. Általában a kezelés első 6-12 hónapjában a magasság növekedési üteme jelentősen felgyorsul, majd fokozatosan stabilizálódik. A 6 hónapig növekedési hormonnal kezelt GHD-s betegeknél végzett vizsgálatok során a magasság növekedési üteme a kezelés előtti évi 3 cm-ről évi 8 cm-re nőtt.
Csontkorváltozások: A csontkor a csontok érésének fontos mutatója. A növekedési hormonterápia bizonyos hatással lehet a csontok életkorára. A kezelés során a csontéletkort rendszeresen mérni kell a csontkor növekedési ütemének megfigyelése érdekében. A csontkor növekedésének összhangban kell lennie a testmagasság növekedésével, hogy elkerüljük a korai csontkor előrehaladását, ami a növekedési lemezek korai bezáródásához vezet, ami befolyásolhatja a felnőttkori végső magasságot.
IGF-1 szint: Az IGF-1 szint fontos biokémiai mutató a növekedési hormonterápia hatékonyságának értékeléséhez. A növekedési hormon terápiát követően az IGF-1 szintje jellemzően emelkedik, és szorosan összefügg a kezelés hatékonyságával. Általánosságban elmondható, hogy az IGF-1 szintjének a normál tartomány felső határán vagy valamivel a normál tartomány felett tartása jó kezelési hatékonyságot jelez.
A fizikai mutatók változásának nyomon követése mellett fel kell mérni a növekedési hormonterápia hatását a gyermek életminőségére is. Ez magában foglalja a gyermek pszichológiai állapotát, szociális készségeit és tanulmányi teljesítményét. A hatékony növekedési hormon terápia után javul a gyermek önbizalma, nő a társas aktivitás, javul a tanulmányi teljesítmény, jelentősen javul az életminőség.
Következtetés
A növekedési hormon hiánya gyermekeknél súlyos állapot, amely jelentős mértékben befolyásolja a növekedést és fejlődést, összetett mögöttes mechanizmusokkal és változatos klinikai megnyilvánulásokkal. A peptidpótló terápia, különösen a növekedési hormonpótló terápia a GHD elsődleges kezelésévé vált.
Források
[1] Verrico A, Crocco M, Casalini E és mások. LGG-40. Növekedési hormon pótlás alacsony fokozatú glioma kezelésére Vemurafenib-kezelésben részesülő gyermekeknél [J]. Neuro-Oncology, 2022, 24 (1. kiegészítés):i97.DOI: 10.1093/neuonc/noac079.352.
[2] Sävendahl L, Battelino T, Højby RM, et al. Hatékony GH-pótlás heti egyszeri Somapacitan-nal a napi GH-val szemben GHD-s gyermekeknél: 3 éves eredmények a REAL 3[J]-tól. Journal of Clinical Endocrinology & Diabetes, 2022,107(5):1357-1367.DOI:10.1210/clinem/dgab928.
[3] Caballero-Villarraso J, Aguado R, Cañete MD, et al. Hormonpótló terápia növekedési hormon hiányos gyermekeknél: hatás az immunprofilra [J]. Archives of Physiology and Biochemistry, 2021,127(3):245-249.DOI:10.1080/13813455.2019.1628070.
[4] Wang C, Huang H, Zhao C és mások. A pegilált rekombináns humán növekedési hormon helyettesítő terápia hatása a glükóz és lipid metabolizmusra növekedési hormon hiányos gyermekeknél [J]. Annals of Palliative Medicine, 2021,10(2):1809-1814.DOI:10.21037/apm-20-871.
[5] Witkowska-Sędek E, Stelmaszczyk-Emmel A, Kucharska AM, et al. A D-vitamin és az I-es típusú kollagén karboxi-terminális keresztkötésű telopeptidje közötti kapcsolat gyermekeknél a növekedési hormonpótló terápia során.[J]. Advances in Experimental Medicine and Biology, 2018, 1047:53-60. https://api.semanticscholar.org/CorpusID:27770255.
